Elindul a Rádió-Aktivitás!
A tavalyi évben az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram támogatásával valósulhatott meg a Lokátor elnevezésű programunk, amelynek célja az OTKA által támogatott kutatások bemutatása volt. Idén is köszönettel tartozunk az OTKA-nak, mert idei támogatásukkal valósíthatjuk meg Rádió-Aktivitás elnevezésű rádiós programunkat, amelynek keretében ismételten igyekszünk közelebb hozni a tudomány világát – elsősorban a fiatalabb generációkhoz – és olyan érdekes, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram által támogatott kutatásokat bemutatni, amelyek a történelemtől a műveszettudományok át a csillagászatig a minket körülvevő világ megismerését és megértését célozzák.
Hallgassák műsorainkat, kövessék blogunkat, ahol az elmulasztott műsorokat le is tölthetik (www.civiltudomany.blog.hu) és jelentkezzenek programunkba önkéntesnek!
A „Rádió-Aktivitás” elnevezésű program az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram 107799 azonosítószámú publikációs pályázat támogatásával és segítségével valósul meg.
A „Rádió-Aktivitás” elnevezésű program az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram 107799 azonosítószámú publikációs pályázat támogatásával és segítségével valósul meg.
FELTALÁLT TÁRGYAK OSZTÁLYA
A műsor elsősorban a fiatal hallgatóságot próbálja megismertetni a természettudományok rendkívüli összefüggéseivel, szépségeivel és eredményeivel, amelyek az alkalmazott technikák segítségével a hétköznapjainkba is bekerültek. A kéthetente keddenként egy órában jelentkező Fetalált Tárgyak Osztálya 2007 decemberétől a Civil Rádión hallható délután 14 és 15 óra között.
A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Repüléstörténeti Gyűjteményéről szóló műsor. A kiállításon a repülőgépek és szerkezetek mintegy életre kelnek számunkra, útjaik utasaik leírása során egyedi, önálló személyiségük lesz. Történetek elevenednek meg hajósaikról, aviatikus öregurakról, duplakoszorús csillagmotorokról, sugárhajtóművekről, favázas szerkezetekről és sárkányokról Szabó Attilának, a Repüléstörténeti Gyűjtemény vezetőjének elmesélésében.
A TIT- Kossuth klubbal és a CERN-ben dolgozó, az ismeretterjesztés iránt elkötelezett fizikusokkal, kutatókkal való együttműködésünk eredményeként készült műsor, egy előadás felvétele, „A fizika az orvostudományban” címmel. Sokan teszik fel a kérdést, hogy miért költünk annyi pénzt a fizikusok kedvenc eszközeire, a gyorsítókra és a detektorokra, amikor azoknak semmi gyakorlati haszna nincs, a mindennapi élet számára haszontalanok. Az előadás bemutatja, hogy a fizikai alapkutatás „melléktermékeiként” ezek az eszközök mennyire szövik át a modern orvosi gyakorlatot, könnyítik meg az orvosok diagnosztikai és gyógyító munkáját, és sok millió embernek adják vissza az egészségét.
Előadó: Dr. Sükösd Csaba egyetemi docens - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet.
„Előfordulhat az, hogy egy hatalmas tömegű csillag körül azt mondjuk, hogy meggörbül a téridő. Viszont, hogyha ez a csillag mozog, akár a térben, akár két csillag kering egymás körül, akkor a keringés következtében a tér-idő más-más pontjait fogalja el, és ezáltal a tér-idő görbülete is változik. Egyszerűen, lényegében követi a csillag mozgását. Igen ám, de ha ezek a csillagok nagyon gyorsan keringenek egymás körül, vagyegy nagytömegű szupernova robban föl, akkor ez annyira megrázza a tér-időt, hogy ezek a görbületek fodrozódásokká, hullámokká alakulnak és tovaterjednek a tér-időben, csakúgy, mint ahogy a vízbe dobott kő hullámokat gerjeszt, a becsapódás helyétől távolodó hullámok alakulnak ki. Hasonlóképpen van ez a tér-idő esetében is, és a téridőnek ezen fodrozódásait nevezzük gravitációs hullámoknak.” A műsorban Debreczeni Gergely, fizikus, beszél a gravitációs hullámok jelenségéről, és az azt detektálni kívánó kísérletekről.
Galántai Zoltánnal, jövőkutatő és tudomáyn történészzel és Németh Attilával, a Galaktika Magazin irodalmi szerkesztőjével beszélgettünk a tudományos fantasztikus irodalomról. Szóba került a sci-fi története, kialakulása, nagy alkotói, remekművek és hatásuk. A sci-fi, mint irodalmi műfaj, nem pontosan behatárolható, de nem lehet tagadni figyelemfelkeltő mondanivalóját az ember habitusáról és univerzumáról.
A TIT- Kossuth klubbal és a CERN-ben dolgozó, az ismeretterjesztés iránt elkötelezett fizikusokkal, kutatókkal való együttműködésünk eredményeként készült műsor, egy előadás felvétele, „Kis ország – nagy tudomány” címmel.2012-ben ünnepeltük Magyarország CERN tagságának 20 éves évfordulóját, de még mindig hol halkabban, hol élesebben vetődik fel a kérdés, hogy egy ilyen kicsi és szegény ország miért vesztegeti a pénzt olyan luxuskutatásokra, mint a CERN. “Hány éhező gyereket lehetett volna jóllakatni a gazdag svájci intézetbe fizetett pénzből?” – hangzik a demagóg kérdés. Az előadás történelmi és gyakorlati példákon keresztül igyekszik választ adni erre a nem triviális kérdésre. Szélesebb kontextusba helyezve megpróbálja bemutatni mit sikerült és mit nem sikerült elérni a magyaroknak a CERN-ben. Ezek alapján a varázsgömbbe előre tekintve próbálja felmérni a jövő lehetőségeit. Módosítva a közismert jelszót: „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan”, a jövő részecskefizikusai számára így hangzik a feladat: „gondolkodj galaktikusan és cselekedj molekulárisan”. A jobbak persze akár a kvark-szintre is lemerészkedhetnek.
Előadó: Dr. Vesztergombi György egyetemi tanár
Bemutatott OTKA projekt:
1.) 81447 Magyarország a Nagy Hadron-ütköztető (LHC) CMS kísérletében, Horváth Dezső MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont (RMI - Nagyenergiás Fizikai Osztály).
A Múzeum gyűjteménye révén visszapillanthatunk a 19. század fellendülő iparára, világszerte ismert kutatóira, mérnökeire, ambiciózus vezetőire. Megismerhetjük Jedlik Ányos, Bláthy Ottó Titusz, Bródy Imre, Déri Miksa, Ganz Ábrahám, Kandó Kálmán, Mechwart András és Zipernowsky Károly életét, munkásságát. Az interaktív tárlatvezetések és utazó fizikaórák mellet az intézmény számtalan összejövetelnek is színteréül szolgált. Sok díjátadót és tudományos üléseket is tartottak itt, többek között a CERN fizikatanári továbbképzésében résztvevők találkozóját is. A műsorban Antal Ildikóval, az intézmény igazgatójával beszélgetünk.
A debreceni botanikus kertben, a látványos sétány végén, a burjánzó növények közül alig észrevehetően bukkan fel az MTA, Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet Napfizikai Obszervatóriuma, ahol már 1958 óta zajlanak folyamatos kutatások, megfigyelések, s a csendes természeti környezetben a világ legnagyobb adatbázisa fejlődött ki a naptevékenységgel összefüggő jelenséggel, a napfoltokkal kapcsolatban.
Dr. Ludmány András az obszervatórium vezetője mutatja be az intézetet és az ott folyó kutatásokat.
Bemutatott OTKA projekt:
2.) 82121 A magyar elektrotechnikai ipar kialakulására vonatkozó iratanyagok és egykorú források feldolgozása (1878–1914), Antal Ildikó, Magyar Tudománytörténeti Intézet Nonprofit Kft.
3.) 37725 Geoeffektív szoláris és interplanetáris jelenségek vizsgálata, Ludmány András MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet).
Mi a bibliográfia? Könyvészet? Írásművekről készült nyilvántartó és rendszerező jegyzék? A rendszerező jegyzékeknek összeállításával foglalkozó könyvtári tevékenység, tudományág? Könyvekre vonatkozó minden könyvészeti, irodalom- vagy tudománytörténeti vizsgálódásnak alapul szolgáló kiindulópont? Összeállítása oktatást, kutatást segítő közszolgálati feladat? Régi könyvek történetei, betűi, írói, szereplői között töltött kalandos időutazás vagy töredékekből, apró mozaikokból építkező, fáradtságos, szemrontó, hosszú munka? Az Országos Széchényi Könyvtárban, a régi magyarországi nyomtatványok bibliográfiai szerkesztőségében járunk, ahol a Magyar Tudományos Akadémia együttműködésével, különlegesen szép és hosszadalmas munkával állítják össze a régi magyarországi nyomtatványok bibliográfiáját. A szerkesztőség, munkájával, nagy elődők gyűjtéseit és leírásait követi, amelynek célja a régi magyarország területén kiadásra került vagy magyar nyelvű vagy bármilyen magyar vonatkozással rendelkező külföldi nyomtatványok rendszerező jegyzékének elkészítése. Vezetőink: P. Vásárhelyi Judit és Vizkeletyné Ecsedy Judit.
Bemutatott OTKA projekt:
4.) 68257 18. századi magyar vonatkozású nyomtatott és illusztrált könyvek feltárása, Vizkeletyné Ecsedy Judit, Országos Széchényi Könyvtár (Könyv- és Művelődéstörténeti Kutatások Osztálya).
5.) 72821 Régi Magyarországi Szerzők I. A kezdetektől 1700-ig,P. Vásárhelyi Judit, Országos Széchényi Könyvtár (Könyv- és Művelődéstörténeti Kutatások Osztálya).
6.) 48316Magyarországi szerzők 1761-1800 között megjelent publikációinak bibliográfiája, P. Vásárhelyi Judit, Országos Széchényi Könyvtár (Könyv- és Művelődéstörténeti Kutatások Osztálya).
A szakmai együttműködés keretében létrejött programunk. 1 országos tudományos diákköri mozgalom, 6 év várakozás, 200 egyetemi hallgató, 170 beérkezett pályamunka, 7 alszekció, 21 tagozat, 1,5 év szervezés, 11 szakmai előadás, 30 zsűritag, 3 nap versengés, 75 díj 1 főiskolán. Ezek a számok jellemzik az idén megrendezésre került Országos Tudományos Diákköri Konferencia Informatikatudományi Szekcióját, melynek a Budapesti Gábor Dénes Főiskola adott otthont március 25. és 27. között. Műsorainkban az előkészületekről, a megnyitóbeszédekről, a tagozati beosztásokról, a zsűrizés nehézségeiről, tehetségekről, szakmai lehetőségekről és nyertes pályamunkákról hallhatnak. A műsorokban közreműködtek: Dr. Bognár Géza, egyetemi tanár, a 31. OTDK Informatika Szekció ügyvezető elnöke, Galambos Máté, BME-VIK, a modellvezérelt fejlesztés tagozat győztese, a Pro Scientia díj nyertese, Dr. Gyulai József, akadémikus, a Novofer Alapítvány elnöke, Dr. Hoffmann Tamás, Újbuda polgármestere, Dr. Jarosievitz Beáta, főiskolai tanár, közoktatási szakértő, a 31. OTDK Informatikatudományi Szekció ügyvezető titkára, Dr. Kopácsi Sándor, főiskolai tanár, SZTAKI tudományos főmunkatárs, Kruppa Kinga és Bana Kornél, DE-IK, a vizualizáció tagozat nyertesei, Nagy Ákos, BME- VIK, a szoftverminőség tagozat nyertese, Neumann Gyöngyi és Zsiga Bernadett, GDF, a vizualizáció tagozat második helyezettjei, Dr. Pataricza András, egyetemi tanár, az Országos Tudományos Diákköri Tanács Informatikatudományi Szakmai Bizottságának elnöke, Dr. Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke, Dr. Zárda Sarolta, a Gábor Dénes Főiskola rektora.
A társadalmi felelősségvállalás. Ez a médiában mostanság gyakran felbukkanó fogalom, vajon csak egy marketing hívószó vagy valóban van mögöttes tratalma, esetleg valódi elkötelezettség? Létezett-e ez a fajta hozzáállás már a múltban is, és a gazdasági üzleti érdekek vajon mindig számoltak-e a hatással, amit a helyi lakosokra, épített és természeti környezetükre gyakoroltak? Érezték-e a felelősséget? Hathat-e pozitívan egy szénerőmű vagy vegyikombinát a környezetére, fogyasztóira, lokális társadalomra, munkavállalóira, befektetői, konkurenciájára, az egészséges életmód népszerűsítésére? Ebből a műsorból megtudhatjuk, hogyan kommunikálják magyarországi vállalatok a saját társadalmi szerepvállalásukat, mennyire fontos ez számukra és mennyit költenek rá, mit propagálnak e tevékenységükkel és valóban a fenntarthatóságra és a változásra ösztönöznek-e? A területet két szakértője mutatja be: Dr.Matolay Réka, adjunktus, és Dr. Pataki György docens a Budapesti Corvinus Egyetemről.
7.) 68769 A vállalatok társadalmi felelősségvállalásának tendenciái Magyarországon, Pataki György, Budapesti Corvinus Egyetem (Döntéselmélet Tanszék).
Hogyan vált egy 18. századi irodalommal, joggal, retorikával, filozófiával és logikával foglalkozó skót professzorból a modern közgazdaságtudomány atyja? A láthatalan kéz, mint metafora létezett már számtalan más formában, a bibliai Belsazár lakomáján, isteni beavatkozásként, műalkotásokon, versekben, de ma már az általa bevezetett közgazdasági értelmezés a legelterjedtebb a világon. Általában az állam és a piac gazdasági folyamatokban való szerepével, elsőbbségével, szabályozásával kapcsolatosan merül fel, pontosabban azzal a vitával kapcsolatban, hogy az állam vagy a piac legyen a meghatározója a gazdasági folyamatoknak. A láthatatlan kéz a piac önszabályozásáról beszél, ám olyan körülmények és feltételek mellet, ahol az ember hagyományos morális, erkölcsi hozzáállással, lokális környezetben valósítja meg vállalkozását és a saját érdekeinek érvényesítése és profitszerzés közben öntudatlanul a közjót is szolgálja. A történeti kitekintés után a máig elhúzódó vita részeleteibe is bevezet minket: Dr. Madarász Aladáraz MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének kutatója.
Bemutatott OTKA projekt:
8.) 79196 A láthatatlan kéz története, Madarász Aladár, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (Közgazdaság-tudományi Intézet).
Horváth Dezső, kísérleti fizikus, Széchenyi-díjas kutató, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézetének tudományos osztályvezetője, a Debreceni Egyetem professzora, az MTA doktora. A CERN-ben, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetben, a Nagy Hadronütköztetőben két kutatócsoport vezetője, a CMS kísérlet magyar kutatócsoportjának és az antiproton lassító kísérlet magyar csoportjának vezetője. Adásunkban vele beszélgetünk, a 2012-ben detektált Higgs-bozonról, az LHC ideiglenes leállásáról, kozmológiáról, az ősrobbanásról, a standard modellről, a fizika mai és a fizikusok további kérdéseiről.
Bemutatott OTKA projekt:
Alapvető szimmetriák vizsgálata antiprotonokkal, Horváth Dezső MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont (RMI - Nagyenergiás Fizikai Osztály).
10.) 103917 Antianyag-vizsgálatok a CERN Antiproton-lassítójánál, Horváth DezsőMTA Wigner Fizikai Kutatóközpont (RMI - Nagyenergiás Fizikai Osztály).
A szakmai együttműködés keretében létrejött programunk. A Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (MTA SZTAKI) Számítóggéppel Integrált Gyártás Kutatólaboratóriumának egyik nemzetközi együttműködésében, a SmartFrame projektben a kis- és középvállalkozások innovációit, a start up és spin off vállalkozások elindulását segítik tudományos intézetek legújabb technológiáinak megismertetésével és kapcsolati hálók megosztásával, fejlesztésével. A műsorban Dr. Kopácsi Sándor, a projekt itthoni vezetője mond pár szót a főbb célkitűzésekről, majd Dr. Haidegger Géza beszél a részletekről.
A „Virtuális világok szimulációja és megjelenítése” című kutatásban arra keresnek választ, hogyan szimulálható és jeleníthető meg egy felhő gomolygása vagy folyadék áramlása virtuális világokban, s miként alkalmazhatók ezek az eredmények az orvosi fizikában, diagnosztikában. Az „Autonóm földi, légi és vízi robotok korszerű irányításelmélete és a mesterséges intelligencia eszközei” című kutatásról beszélgetve megtudhatjuk, hogyan kapcsolódik a Tanszék munkája az automatizálás, robotika, kibernetika széles tudományterületéhez, mellyel az emberiség új világok meghódítását is célul tűzte ki.
Bemutatott OTKA projekt:
11.) 71762 Autonóm földi, légi és vízi robotok korszerű irányításelmélete és mesterséges intelligencia eszközei
12.) 71992 Virtuális világok szimulációja és megjelenítése, Szirmay Kalos László, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (Irányítástechnika és Informatika Tanszék).
Bemutatott OTKA projekt:
13.) 81492 Kürti Jenő Eötvös Loránd Tudományegyetem (Biológiai Fizika Tanszék) Új szén nanoszerkezetek elméleti vizsgálata.
14.) 60576 Új szén nanorendszerek elméleti vizsgálata, Kürti Jenő, Eötvös Loránd Tudományegyetem (Biológiai Fizika Tanszék).
2013. március 15-én 12 ember hátizsákot és túracipőt ragadott, hogy a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig végigvándoroljon a Duna mentén. Vándorútjukkal fel szeretnék hívni a figyelmet a tudatossabb életmódra, a hatékonyabb energia és nyersanyaghasználatra, a környezetvédelemre, és azokra az újításokra, innovációkra melyekkel ez elérhetővé válik, és amelyeket bárki elsajátíthat. 6 hónapig tartó útjuk során 8 országban 12 nyilvános fórumot, workshopot tartanak és kb ötven eseményen vesznek részt Ulm, Linz, Budapest, Eszék, Belgrád érintésével egészen Bulgárián keresztül a Duna-deltáig. Ezeken a találkozókon ötleteket és innovációkat, kreativitást és kapcsolatépítést elősegítő technikákat osztanak meg az érdeklődőkkel, lehetőségeket és együttműködéseket mutatnak be, és természetesen mindenekelőtt az ezen a területen induló közösségi kezdeményezésket támogatják, segítik, hogy minél szélesebb körben elterjedjenek a társadalmi változást elősegítő civil mozgalmak. Budapesten két fórumot is szerveznek. Június 14-étől 16-áig Közös Jövőteremtésre invitálják az érdeklődőket, bevezetést tartanak a téralakítás, térteremtés, az Art of Hosting módszereibe, mellyel a városi terek közösségi használatának lehetőségeit segítik, majd 17-én és 18-án egy amerikai fizikus, stratégiai tanácsadó tart képzést a struktúrált innovációról, a TRIZ-ről, mellyel a kreatív ötletek létrehozását segíthetik elő. A Civil Rádió stúdiójába két vándor látogatott el a csapatból, hogy beszéljen céljaikról és tapasztalatikról, Sarah Kupke, aki egyetemi tanulmányai után csatlakozott a túrához, és Johannes Pfister, akinek 20 éves tapasztalata van gazdasági folyamatok szervezésének területén, és ő az egyik ötlegazdája ennek a túrának.
Mai különleges adásunkban egy olyan tudományról és kutatásairól beszélgetünk, melyről a hétköznapokban nemigen hallunk és gondolatainkban nem nagyon kapcsoljuk össze kortárs kulturális, társadalmi áramlatokkal. Pedig a néprajztudomány mai is nagyon élő, érdekfeszítő és mindenkit érintő tudományág. Célja nemcsak a népi hagyományok, kultúra és művészet utolsó megjelenési formáinak archiválása, gyűjtése, hanem a jelenkor emberének, közösségeinek kifejezési formáinak, a nem írásbeli, narratív tudásának elemzése lejegyzése is. Mészáros Csaba a Magyar Tudományos Akadémia Néprajztudományi Intézet Társadalomnéprajzi Osztályának tudományos munkatársa mesél a jelenkori kutatások egyikéről, a Hármashatárok című programról.
Bemutatott OTKA projekt:
15.) 91112 Hármas határok vizsgálata Magyarország délnyugati, délkeleti és északkeleti térségében, Balogh Balázs MTA Néprajzi Kutatóintézete.
16.) 84283 Hármas határok vizsgálata Magyarország délnyugati, délkeleti és északkeleti térségében, Balogh Balázs MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont (Néprajztudományi Intézet).
John Dalton, Amedeo Avogadro, Ernest Rutherford, Ludwig Boltzmann, Albert Einstein, Frederick Soddy, Niels Bohr, Erwin Schrödinger, John Pople, Walter Kohn. Csak néhány név az elmúlt évszázadokból, azok közül akik sokat tettek a kémia természettudományként való elismertségéért, az anyagok összetevőiről, szerkezetéről kialakult tudásunkért. Az itt hallható műsorunkban Dr. Császár Attila professzor, az ELTE Természettudományi Kar Kémia Intézet Fizikai Kémiai Tanszékének vezetője és Dr. Surján Péter professzor, az ELTE Természettudományi Karának dékánja mutatja be a kvantumkémia területét érintő kutatását.
Bemutatott OTKA projekt:
17.) 83853 A kvantumkémia negyedik korszaka, Császár Attila Géza, Eötvös Loránd Tudományegyetem (Kémiai Intézet).
18.) 47185 Számítógépes kvantumkémia a kémia szolgálatában, Császár Attila Géza, Eötvös Loránd Tudományegyetem (Kémiai Intézet).
19.) 81588 Modellek a kvantumkémiában, Surján Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem (Kémiai Intézet).
20.) 49718 Modellek a kvantumkémiában, Surján Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem (Kémiai Intézet).
ÉGI JELENTÉS
Ez a műsorunk már az OTKA program keretén belül került megvalósításra, mentorprogramunk részeként, amennyiben fiatal tehetségeknek és szakmai szervezeteknek biztosítunk nyitott műhelyként lehetőséget az együttműködésre, médiaismeret megszerzésére, szereplésre és népszerűsítésre. A két önkéntes műsorkészítő: Király Amanda, aki csillagászati tanulmányokat folytat az ELTE Természettudományi Karán és Bartha Lajos, a Magyar Csillagászati Egyesület tagja, amatőr csillagász és tudománytörténész. A műsor a hónap csillagászati eseményeivel, annak magyarázataival, médiamegjelenéseivel foglalkozik, feltárja előttünk a csillagos ég jelenségeit a hozzájuk fűződő mitológiát, tudománytörténeti érdekességekről Magyar kutatókról, felfedezésekről számol be, megszólaltatja egyes kutatási terültetk szakértőit. Minden hónapban egyszer jelentkezik a keddi tudományos műsorsávunkban 14.00-kor.
Kisbolygókutatás. Február 15-én a 2012DA14 jelű kisbolygó nagyon közel kerül a Földhöz. Ennek médiavisszhangjáról, a kisbolygók osztályozásáról, esetleges becsapódásukról, tévképzetekről szól műsorunk.
A Nap. Szakértők: Dr. Kálmán Béla, az MTA Debreceni Napfizikai Obszervatóriumának nyugalmazott igazgatója és Dr. Ludmány András, az MTA Debreceni Napfizikai Obszervatóriumának vezetője.
Üstökösök. Szakértők: Dr. Tóth Imre, MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet, Sárneczky Krisztián, a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) elnökségi tagja, az üstökösök szakcsoport vezetője, tanár.
A Hold. Szakértők: Vizy Péter, kartográfus és könyvkiadó.
Magyarok a csillagászatban. Szakértők: Dr. Petrovay Kristóf, professzor, az ELTE Csillagászati Tanszék vezetője, Dr. Hegedűs Tibor, Bajai Városi Csillagvizsgáló vezetője.
Mars. A Mars az emberiség képzeletében, a marsbéli ember a tudományos fantasztikus irodalomban és a mai kutatások, eredmények, a Curiosity.
Csillagképek. Az északi féltekéről látható nyári csillagképek, a Tejút és a Nagy Nyári háromszög a magyar népi hagyományban, európai mitológiában és a tudományban.