|
A közösségi rádió történelmi-filozófiai háttere az, hogy hangot adjon azoknak, akiknek nincs hangjuk, legyen a szócsöve az elnyomott embereknek (legyen ez akár faji, nemi vagy akár osztályalapú) és legyen a felemelkedésük eszköze.
A közösségi rádiónak három fő jellemzője van: nonprofit alap, közösségi tulajdonlás és ellenőrzés, közösségi részvétel.
Ki kell jelenteni, hogy a közösségi rádió fő célja nem az, hogy valamit tegyen a közösségért, hanem az, hogy a közösség tegyen, illetve tehessen valamit saját magáért, például tulajdonolja és ellenőrizze a saját kommunikációs csatornáit.
„Mi az a közösségi rádió?”, az AMARC Afrika és Dél–Amerika gyakorlati kézikönyve
Amikor a rádió előmozdítja a lakosság részvételét, és megvédi saját érdekeit; amikor a hallgatóság ízlésére jó humorral reflektál, és ezt tartja fő céljának; amikor igazán informál; amikor a mindennapi élet ezer és egy problémáját próbálja megoldani; amikor a kulturális sokszínűség felülírja a kereskedelmi egyfajtaságot; amikor a nő nem csupán egy szép hang vagy nézettségnövelő tényező, hanem igazi szereplője a kommunikációnak; amikor a diktatúra semmilyen formája nem elfogadott, még a nagy kiadók zenei diktatúrája sem; amikor bárki elmondhatja a véleményét mindenféle diszkrimináció és cenzúra nélkül: ez a közösségi rádió. Azok a rádióállomások, amelyek a közösségi nevet viselik, nem írhatók körül a pénz és a reklám logikája által. Mások a céljaik, az erőfeszítéseik a civil közösség önrendelkezésének erősítésén alapul. Természetesen ennek a szolgálatnak vannak politikai vetületei is: befolyásolni kívánják a közvéleményt, elutasítva a konformizmust, konszenzust teremtve és a demokráciát építve. A fő cél, ahonnan a nevüket is kapták, a civil társadalom építése, erősítése.
„Túlélési kézikönyv rádiórajongók számára”, José Ignacio López Vigil
Közösségi rádió, helyi rádió, együttműködési rádió, szabad rádió, alternatív, oktatási rádió. Ha a közösségi rádiós világszervezet tagjai ennyi különböző névvel illetik magukat, akkor a gyakorlatuk és a profiljuk is sokféle lehet. Néhányan inkább zeneiek, mások inkább harciasak, de van, ahol ez a kétféle profil kiegészíti egymást. Vannak ilyen rádiók aprócska falvakban, de a legnagyobb világvárosok szívében is. Lehet, hogy csak egy kilométeres körben sugároznak, de lehet, hogy az egész országot átfogják, sőt, egyes rádiók a világ minden pontjára eljuttatják a műsorukat. Néhányat non-profit csoportok működtetnek, máshol a szakszervezetek a fenntartók, ahol a tagok a hallgatók. Más rádiókat diákok, egyetemek, önkormányzatok vagy egyházak működtetnek. Vannak, ahol a hallgatók adományaiból élnek, máshol reklámoznak vagy a kormányzat támogatja őket.
„A Szabadság Hullámai”, a világ közösségi rádióinak hatodik világkonferenciájának zárójelentése Dakar, Szenegál, 1995.
A közösségi rádiózással kapcsolatos linkek, segédletek, információs anyagok
EPERTUNER - van multiplexed.
Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete
Közösségi rádiók Magyarországon (térkép, 2007. március)
Kisközösségi rádiók Magyarországon (a Civil Rádiózásért Alapítvány tanulmánya, 2007) + mellékletek
Európai Közösségi Rádiók Kartája
Nyílt levél a magyarországi közösségi média megtartásáért és meger?sítéséért (2007. május) (angol)
Sajtóközlemény - Az európai közösségi média teljes elismertséget kíván magának (2006. július 13.)
1996. évi I. törvény a rádiózásról és televíziózásról (Médiatörvény)
A Médiatörvény nem nyereségérdekelt rádiózásról és televíziózásról szóló részei
1357/2006. (VI. 14.) számú ORTT határozat a nem nyereségérdekeltség feltételeinek való megfelelésr?l
1494/2002. (X. 17.) számú ORTT határozat a médiatörvény jogharmonizációs célú módosításával kapcsolatosan
Az ORTT pályázati felhívása helyi, rádiófrekvenciák hasznosítására kisközösségi rádiók céljára
A kisközösségi rádiók létesítése - A Nemzeti Hírközlési Hatóság tájékoztatója
Legalább ennyit a kisközösségi rádiózásról
Kisközösségi rádiós pályázati minta
Nyertessé nyilvánított kisközösségi rádiók listája
Kisközösségi rádiósok kézikönyve (tartalomjegyzék)
Parola füzet a közösségi rádiózásról
Szabadon - A szabad, közösségi rádiózás lehet?ségei Magyarországon
1443/2003 (VIII. 27.) számú ORTT határozat a Szabad Rádiók Magyarországi Szervezetének állásfoglalás-kérése
548/2005 (III. 31.) számú ORTT határozat az Rttv. 107. §-nak a kisközösségi rádiók működésével összefüggésben való értelmezése
|
