Tizennyolc plusz Tizennyolc egyenlő:

Ruzsa Viktor 2010.05.15. 17:21:44	Kedves Hallgatók! Létrehoztam a "Civil Rádió - FM 98" közösségi oldalt a Facebook-on. keressék és csatlakozzanak Önök is, és szóljanak hozzá mûsorainkhoz! Nem találják kedvenc mûsoraikat? A Fórumban van lehetõség új téma létrehozására. Kellemes idõtöltést, és rádióhallgatást kíván szeretettel, Ruzsa Viktor (Handycap, Hangoskönyvóra, Fillagória)
Kádár György 2010.01.21. 13:36:52	Kerestem könyvesboltban és a neten a könyvet, amelyrõl szó volt a nõk elleni erõszakról szóló mûsorban, a Hétköznapi hímsovinizmust, de nem találtam. Tudnátok segíteni? Hol lehetne hozzájutni? Egyébként Szil Péter (ha jól tudom, õ az egyik szerzõje a könyvnek) nevére rákeresve ezt találtam, például: http://www.prostitucio.hu/szil.peter.htm
navarro 2009.11.20. 14:49:39	a diktatúrák szelleme, sokféle vot belõlük.
navarro 2009.10.18. 23:43:19	Szia Zsolt! Sajnos nem tudtam elmenni, de ürülök, hogy tetszett és jól érezted magad. Balázs
navarro 2009.09.04. 11:51:22	sajnos van ilyen, ami valahol elképesztõ, milliárdok folynak el így, persze jó része zsebekbe.
navarro 2009.07.26. 20:42:48	Július 27-én folytatjuk a Gárda ügy megvitatását. Vendég Gaudi Nagy Tamás a Magyar Gárdát képviselõ védõügyvéd.
NAVARRO 2009.07.06. 12:26:35	A gyülekezési joggal kapcsolatos vita, értékelés július 13-án meghívott vendégekkel. Lehet-e nem betiltani, de tudomásul se venni egy tüntetést? Mit jelent a gyülekezés mint alkotmányos alapjog a gyakorlatban. Magyar Gárda feloszlatása vonatkozik a gárdás ruhára? Szaddam FBI kihallgatásainak jegyzõkönyvei. Ezra Nawi zsidó békeaktivista, aki egy palesztin család házának lerombolását próbálta megakadályozni, jelenleg börtönben várja elítélését.
navarro 2009.07.06. 01:55:38	Mikor oszlathatnak és hogyan a rendõrök, a szombati Magyar Gárda melletti demonstrációk elemzése a gyülekezési jog mentén. Troy Davis halálra ítélt augusztusig kapott haladékot. Olaszországban bûncselekmény lett az illegális bevándorlás. Az Amnesty szerint Izrael és a Hamasz is követett el háborús bûnöket a 22 napos gázai háború során. Egy afro-amerikai , volt kongresszusi képviselõ egy izraeli börtönbõl elemzi a gázai helyzetet. Július 6. hétfõ.
Navarro 2009.07.01. 21:58:24	Kedves Lina! Köszönöm a véleményedet. Remélem nem bántó a tegezés.Nem tudom az ez komoly kitétel mire vonatkozik pontosan. Én nem gondolom, hogy a világ nem foglalkozik Iránnal (ki mondta ezt?), amirõl te beszélsz az a nagyhatalmi politika, de Washington és London mellett Moszkvát. Párizst, Tel Avivot ás másokat is lehet emlegetni. A vendégek mindhárman diákok voltak, nem emlékezhetnek, de jól tudják mit tett az Egyesült Államok 1952-ben, például puccsistákat támogatott, amit ma már el is ismernek. Mitõl más Mousavi , ez valóban kulcskérdés és többször rá is kérdeztem. El is mondták az irániak, hogy természetesen õ is a rendszer részese, egyike volt a 4 jelöltnek a 497-bõl, akiket a vallási vezetõk indulni engedtek. Ugyanakkor szerintük sokkal inkább reformpárti vezetõ, aki megegyzésre és nem konfrontációra tör, amit a választási kampányában ígért, azt az emberek többsége támogatta, ezért érzik úgy, hogy szavazataikat ellopták. Irán lakosságának 60-70 százaléka 30 év alatti, tehát az õ szavazataik voltak a döntõek. Abban is egyetértek, egyetértettünk a vendégekkel is, hogy ez alapvetõen az irániak ügye. Nem amerikaik, britek, hanem irániak milliói vonultak fel Teherán utcáin. Õk tüntetnek, és õket gyilkolják meg a félkatonai iráni miliciák tagjai, akik komolyan elhiszik, hogy így mennybe jutnak. Khatami volt iráni elnök is fellépett a brutális erõszak ellen, Montazeri ajatollah Khomeini egykor kijelölt utódja, aki csaknem 2 évtizede háziõrizetben él. Washington illetõen Obama majdnem 2 hétig alig bírálta a történteket, mivel korábban nyitást jelentett be Teherán felé. Az 1956-os összevetés annyiban helytálló, hogy irániak tiltakoznak saját vezetésük ellen, de Irán területén nem állomásoznak megszálló csapatok. A világ figyelme kb 10 napig tartott, Michael Jackson halála óta sehol sem elsõoldalas már a dolog. Magyarországon pedig...
lina 2009.06.29. 11:55:33	Kedves Balázs? Ez komoly? Azt gondolja, hogy a világ nem foglalkozik velük? A világ nem foglalkozik mással! A vendégük bizonyára nagyon fiatal, úgyhogy nem emlékezhet arra, amikor az USA és Nagy Britannia keményen beavatkoztak Irán belpolitikájába az 50-es években. Továbbá igenis ellenségnek tartják Iránt. Az új amerikai, izraeli ügyekért felelõs, Dennis Ross, már korábban kijelentette, Iránnak nukleáris fegyvere van, és az országot el kell intézni. Arról nem is beszélve, hogy már Bush idején megszavazták az Iránt „bomlasztó” tervet. A BBC honlapján amerikai civilek már felfedeztek képhamisítást a tüntetésekrõl, vagyis maga a BBC hamisitott képeket. Amúgy megkérdezte a vendégtõl, hogy mitõl más Musavi? Más: Mit vár a „világtól”? Ez Irán és népének dolga, és különösen az USA-nak semmi mondanivalója nincs „lopott” választásokat ügyében Bush lopott választása után. És ne felejtsük el, mi történt 56-ban, és milyen szerepe volt a Szabad Európa Rádiónak!
navarro 2009.06.26. 23:58:40	Hétfõn folytatjuk az iráni események elemzését. Irániak jogainak semmibevétele mi közük van ehhez nekünk magyaroknak? Politikai szabadságjogok és a világ valósága.
navarro 2009.06.22. 17:08:03	Szia Zsolt. Elnezest, hogy csak most reagalok. Sajnos nem ritka ez az eset. Ha lenne kedved ugyanezt adasban is elmondani jelezz vissza kerlek. Udvozlettel:Balazs
navarro 2009.03.15. 12:17:51	2003 februar 3-an Ciaron O,Reilly es 4 tarsa behatolt az irorszagi Shannon repuleterre, es ott kalapaccsal estek egy ott talalt amerikai haditengereszeti bombazonak, a vadak szerint 2.5 millio fontos kart okoztak. Ciaron az ir-ausztral bekeaktivista es tarsai -akik egy katolikus bekemozgalom tagjai-tettuket azzal indokoltak, hogy akciojukkal azt akartak megakadalyozni, hogy az ir semlegesseget megserto amerikai gepek iraki civilek halalat okozzak bombaikkal. 2005 oktobereben az eskudtek egyhangulag artatlannak nyilvanitottak oket a vadakban. A Mindenki Joga vendege marcius 16-an 10 orakor Ciaron O.Reilly.
navarro 2008.10.06. 12:40:54	Tartalomból: 40 évvel ezelõtt 1968 október 2-án békésen tüntetõ diákokat mészároltak le Mexikóban Tlateloco terén alig néhány nappal az Olimpia megnyitása elõtt. A tömeggyilkosságra parancsot adó Gustavo Diaz államfõ már meghalt. utódja Echevería , aki irányította a mészárlást végrehajtó katonákat, elévülésre hivatkozva eddig megúszta a felelõsségrevonást. Tarka Magyar október 4-i megmozdulás az erõszak és a kirekesztés ellen, érvek és ellenérvek politikusok, jelenlétérõl. rendõri készültségrõl, erõszak okairól, megmozdulás céljáról. Milyen jogai vannak a diákoknak, gyerekeknek? Erõszak az iskolákban, családban, társadalomban. Mit tehetünk ellene?
Géczi Gábor 2008.10.06. 10:19:50	Üdv müsorkészitö kollégák! Csak jelzem. Okt. 05-én vasárnap a Civil az éterben müsorban (16-18h) beszéltünk az alábbiakról: A 20 évvel ezelötti Human Rights Now! rendezvényekhez hasonlóan az idén is üdvözli az Amnesty International az Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozata elfogadását (60 éve). Mégpedig a Small Places Tour (kb. Kis Helyek Turné) elnevezésü 4 hónapon át (szept. 10- december 10) zajló koncertsorozattal. Egyre több zenész, elöadó csatlakozik hozzá, hogy felhivja a figyelmet az emberi jogok megsértésére és az AI céljaira, munkájára. A külföldi zenészek közül a következök csatlakoztak eddig: Peter Gabriel, Tracy Chapman, R.E.M.,Gilberto Gil, Jaguares, Joan Baez. A magyar elöadók közül pedig: Kispál és a Borz, Kaukázus, Harcsa Veronika, Balkan Fanatik, NoThankx, PASO, HS7, Supernem. A Másik: Freedom, Not Fear 2008 (kb. Szabadságot félelem helyett). Október 11-én, szombaton: Nemzetközi akció nap a szólásszabadságért, a cenzúra, az adatok visszatartása, az emberek megfigyelése, lehallgatása ellen. Több mint 20 országban lesznek rendezvények. Koordinátor: Radio 1984 FM rádió Berlinben. Várja, hogy más közösségi rádiók is csatlakozzanak. (radio1984@mikro.fm) Üdv Géczi Gábor, szerkesztö
Bérapa 2008.09.29. 10:37:43	Marhajó amikor minimális tudással és hozzáértéssel, legfõképp indulatból, jó keresztényi módon (ne ítélj!) valaki beszól! Természetesen a téma érdekes, lehet és kell róla eszélni, de minõsítésre, legyen az bármilyen is, ez azért nem adhat alapot! Ilyen krízishelyzetet felszínesen, mélyebb ismeretek és információk nélkül csak az minõsítsen, aki maga is átélt hasonlót!
Géczi Gábor 2008.09.08. 10:25:00	Szia Balázs, Nem akartam telefonnal zavarni a mai müsort. Csak jelzem neked/nektek, hogy tegnap délután a Civil az éterben c. müsorunkban megemlékeztünk a 20 évvel ezelötti (1988. szeptember 2-15) Human Rights Now! koncert turnéról, amelynek célja nem adománygyüjtés volt, hanem az emberi jogok betartására való figyelemfelhivás. Mégpedig az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának 40.évfordulója alkalmából. (Ez azt is jelenti,hogy idén lesz a 60.évforduló, dec. 10-én, gondolom, majd megemlékeztek róla.) Akkor elöször Budapestre is elhozták ezt e koncertet. A Népstadionban volt 1988.szept.6-án. (Én ott voltam.) Természetesen játszottunk zenéket az ott akkor fellépöktõl: Tracy Chapman, Bruce Springsteen, Sting, Peter Gabriel, YousouN'dour.
navarro 2008.08.18. 12:47:11	Kazettás bombákat vetett be az orosz hadsereg a grúz Gori városában. Jogsértések orosz, dél-oszét és grúz részrõl egyaránt. Guantanamón orvosok segítségével kínozták a foglyokat. Pekingben 3 parkban lehetne demonstrálni, csak éppen a tüntetésre készülõket a bejelentés után vagy elõtte õrizetbe veszik. Szigeten francia fiatalok az Olimpia szégyenérõl. Augusztus 18 hétfõ 10 és 12 között.
navarro 2008.07.20. 23:29:30	1978-ban Maradonáékat ünnepeltük, miközben a VB stadiontól néhény kilométerre százakat kínoztak halálra. Mit tudott az amerikai vezetés a dél-amerikai puccsista tábornokok szennyes háborújáról, kik irányították az úgynevezett Condor akciót? Tízezrek tûntel el örökre, de a felelõsségrevonás ismét elmaradt. Sorozat az elsõ terrorellenes háború véres történetébõl.Emberi jogok megsértésével vádolnak minket mondja Guillermo Garin Pinochet tanácsadója, pedig mi éppen a chileiek többségének az emberi jogait védelmeztük a kommunista terroristákkal szemben. Az Egyesült Államok nem szereti, ha polgárait kérdõre akarják vonni, különösen nem, ha a szabályokat nem õ szabja meg nyilatkozta még a Condor akcióval kapcsolatban Martin Mendelson, aki náci háborús bûnösöket üldöz a világban. Kissinger még 1978-ban is a politikai foglyokat megkínzó és eltüntetõ katonai junta tagjait dicsérte. A BBC riportfilmbõl készült bejátszásokban megszólalnak áldozatok és kínzóik is. Texasban bejelentették, hogy a Nemzetközi Büntetõ Bíróság döntése ellenére kivégzik azt az 5 mexikói elitéltet, akinek ügyében új eljárást követeltek. 1992 február 26-án egy gombnyomással 18 ezer ember életét tették tönkre Szlovéniában. Az uniós ország 16 én után sem képes szembenézni az alkotmánysértõ titkos rendelet következményeivel. Nyiszveta és Irfán egyik pillanatról a másikra minden jogát elvesztette. Nyiszveta a fenébe kívánja azt az Uniót, ahol ilyen dolgokat büntetlenül meg lehet tenni. Felfüggesztett börtönbüntetésekre ítéltek többeket a július 5-i meleg felvonulás elleni támadások miatt. Hallgassatok minket, és mondjátok el véleményeteket!
navarro 2008.07.18. 12:59:04	Irfán szerint identitásukat, emberi mivoltukat vették el 1992 február 26-án, amikor 18 ezer embernek szünteték meg legális státuszát a szlovén hatóságok egy titkos rendelettel. Ölni nem csak fegyverrel, de egy gombnyomással is lehet. Fenébe azzal az Európai Unióval, ahol ezeket meg lehet tenni, mondja az azóta szlovén állampolgárságot kapott Niszveta. Részletek a szlovén élõ holt lelkek problémájáról július 21.én hétfõn , délelõtt 10-12 között.
nava 2008.07.16. 15:32:16	Human rights radio program in Hungary! Every month 8 hours on human rights! Everybody lmv.hu@mindenkijoga
navarro 2008.07.16. 12:30:34	A korábbi adások meghallgathatók (egyelõre csak egy része, de folyamatosan letöltjük) az lmv.hu/mindenkijoga oldalon
navarro 2008.07.16. 12:25:16	Csak egy fontos pontosítás ! A Mindenki Joga egy független rádiómûsor, amely az embereket- bõrszínre, nemre, vallási, politikai vagy egyéb hovatartozásra, vagyoni helyzetre tekintet nélkül elvben azonos mértékben , de a gyakorlatban sajnos nem egyenlõen megilletõ alapjogokkal foglalkozik. Tehát nem az Amnesty vagy más szervezet mûsora. De természetesen az Amnesty véleményének, mint bármelyik más jogvédõ szervezet véleményének szívesen teret adunk.
navarro 2008.07.16. 12:14:32	Megoldhatatlan feladatok elé állított a megjegyzés végén a számtan példa, pedig valamikor jelesre érettségiztem matekból. Remélem senki sem érzi megkülönböztetésnek az összeadás mûveletét, bár én inkább a szokásos betû- szám leírást pártolnám.
Cynthia 2008.07.16. 12:11:07	sziamia miujság? mijáratban? nagyon érdekes a mûsor mikor lesz a következõ mûsor? jó a hangod nagyon kellemes a hullámhosszon.
Géczi Gábor 2008.07.14. 19:05:19	Nem ez volt az elsö eset, de ma majdnem végig tudtam hallgatni a müsort. Tartalmában korábban is nivós volt a müsor és természetesen hiánypótló (mint a CR jónéhány müsora). De most formailag is szinesebb lett. Gratulálok, csak így tovább. Egy kolléga
Nagy Navarro Balázs 2008.07.14. 15:44:26	A Mindenki joga az Amnesty International emberijog-védõ mûsora, minden hétfõn 10 és 12 óra között a Civil Rádióban. Ebben a fórumban várjuk a véleményeket, hozzászólásokat és témaajánlatokat a mûsorhoz.