Elindult a LOKÁTOR!

Elindult „Lokátor” elnevezésű tudományos ismeretterjesztő programunk a Civil Rádió tudományos műhelyének megvalósításában. A „Lokátor” célja, hogy a tudomány világát közelebb hozza – elsősorban a fiatalabb generációkhoz – és olyan érdekes, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram által támogatott kutatásokat mutasson be, amelyek a történelemtől a műveszettudományok át a csillagászatig a minket körülvevő világ megismerését és megértését célozzák.

Hallgassák műsorainkat, kövessék blogunkat, ahol az elmulasztott műsorokat le is tölthetik (www.civiltudomany.blog.hu) és jelentkezzenek programunkba önkéntesnek!

A „Lokátor” elnevezésű program az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram 103151 azonosítószámú publikációs pályázat támogatásával és segítségével valósul meg.

 Fizika Magyarországon a két világháború között
• 63119, Újabb forrásfeltárások a magyar fizika 1850–1950 közötti korszakának történetéből, Füstöss László, Magyar Tudománytörténeti Intézet Nonprofit Kft.

„A klasszikus newton-i fizika kiteljesedése és az einsteini elméletekkel kezdődő modern fizika megszületése közti tudományos élet rendkívül gazdag volt tehetségekben elméleti és kísérleti területen egyaránt, s ez nemcsak nemzetközi viszonylatokban vizsgálható, hanem a két világháború közti Magyarországon is, ahol szintén igen jelentős alkotók és oktatók tevékenykedtek. A kísérleti technika fejlődésének következményeként a klasszikus fizika módszereivel leírhatatlan, előre ki nem számítható jelenségekkel szembesültek a tudósok, amelyek új problémák, új megoldandó kérdések, és új elméletek felé mutattak. A kérdésfeltevés módja is megváltozott, a miértek helyett a hogyan-ra helyeződött a hangsúly és a természettudományok filozófiai problémái is élesebbé váltak. A következő egy órában Füstöss László fizikus, egyetemi docenssel beszélgetünk a két világháború közti Magyarország oktatási helyzetéről, ezen belül a fizikai képzés fejlődéséről, kiváló tehetségekről, Neumann János, Wigner Jenő, Teller Ede, Szilárd Leó, Bay Zoltán, Ortvay Rudolf és kortársaik, tanítóik tevékenységéről.”

A műsor innen letölthető

A Lokátort a Civil Rádió tudományos ismeretterjesztő műsorát és a műsorban szereplő kutatást az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram támogatta.



A Szépművészeti Múzeum tudományos tevékenysége
• 79139, Historiae: A Szépművészeti Múzeum története I., Ujvári Péter, Szépművészeti Múzeum

Egy múzeum nem csak kiállításai és azokhoz kapcsolódó programjai által végez közművelődési tevékenységet. A kiállítások hátterében, a színfalak mögött nagy apparátust igénylő művészettörténeti, restaurátori, kurátori kutatások, hosszú évekig tartó régészeti feltárások, évtizedes munkát igénylő adatgyűjtések, gyűjteményi rendszerezések is húzódnak. A kiállítások látogatása mellett ezekről ritkábban értesül a látogató, keveset hallunk a múzeumi intézmények tudományos tevékenységéről, ám a Szépművészeti Múzeum programjai során törekszik arra, hogy a közönség közelebb kerüljön és jobban megismerje a múzeum gyűjteményeit, azok gyarapítását és rendszerezését, katalógusba foglalását célzó tevékenységeket. Adásunkban a Szépművészeti Múzeum tudományos főigazgató-helyettese, dr. Czére Andrea és a múzeum könyvtárának vezetője dr. Újvári Péter számol be a múzeum gyűjteményeiben, restaurátor műhelyében és könyvtárában zajló munkáról.

A műsor innen letölthető

Az alábbi oldalakon további képek és információk találhatók:

http://www.mke.hu/lyka/05/145-150-muzeum.htm http://www2.szepmuveszeti.hu/antik_gyujtemeny/classica.php

A Lokátort a Civil Rádió tudományos ismeretterjesztő műsorát és a műsorban szereplő kutatást az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram támogatta.



A tudománytörténet-írás és a tudományfilozófia perspektívái
• 46261, A tudománytörténet-írás és a tudományfilozófia perspektívái, Székely László, MTA Filozófiai Kutatóintézet
„A tudományfilozófiában és a tudománytörténet-írásban azok a törekvések tűnnek ígéreteseknek, amelyek egyrészt szintetizálják a tudománytörténeti és filozófiai mozzanatait, másrészt túllépnek a szűkebb tudományfilozófián, amennyiben az interdiszciplinaritás felé mozdulnak el, és/vagy visszahelyezik a tudomány problémáját a filozófia alapvetőbb kontextusába (visszacsatolva a tudományfilozófiát a kontinentális tradícióhoz). Ilyen törekvés a technoscience irányzata, a természettudományok fenomenológiai-hermeneutikai és kultúrtörténeti megközelítése, a matematikafilozófia új, „történeti"-ként jellemezhető irányzatai, továbbá a tudományfilozófiát kiegészítő kommunikációfilozófiai, antropológiai, pedagógiai-lélektani vizsgálódások." - így ír a tudománytörténet írást érintő kutatásairól Székely László, az MTA filozófiai kutatóintézetének munkatársa. Beszélgetésünkben azt is meghallgathatják mit is közvetíthetnek ma a azok a fennmaradt történeti források, melyek központi témája a tudomány és annak művelői, hogyan elemezhetőek ezek az írások és milyen körülményeket, előírásokat kell figyelembe venni, amikor tudománytörténet-írásba fogunk.

A műsor innen letölthető

A Lokátort a Civil Rádió tudományos ismeretterjesztő műsorát és a műsorban szereplő kutatást az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram támogatta.


Tudományfilozófia, fizika és természetfilozófia
• 79194, A fizika filozófiai kérdései, Ropolyi László, Eötvös Loránd Tudományegyetem (Tudománytörténeti és Tudományfilozófiai Tanszék)
• 62098, A tudománytörténet természetfilozófiai dimenziója, Szegedi Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem (Tudománytörténeti és TudományfilozófiaiTanszék)
• 84145, A tudomány társadalmi szerkezetének változásai, Kampis György, Eötvös Loránd Tudományegyetem (Tudománytörténeti és Tudományfilozófiai Tanszék)

"A tudományfilozófia egyfelől a filozófia azon ága, mely a tudomány filozófiai kérdéseit vizsgálja, úgy mint a tudományos megismerés lehetőségeit, módszereit, a tudományos igazságok és következtetések érvényességének okait.Ebből a szempontból a tudományfilozófia a tudománnyal foglalkozó vizsgálódások olyan sorába tartozik, mint a tudománytörténet, a tudományszociológia, a tudomány etikája, azzal a megkülönböztetéssel, hogy a témái episztemológiai, ontológiai, metodológiai (tehát filozófiai) természetűek. Másrészt a tudományfilozófián olyan filozófiai vizsgálódásokat is értenek, melyek a tudomány módszerével közelítenek a filozófiai kérdésekhez, ezáltal az analitikus filozófiával rokoni kapcsolatot mutatnak." (wikipedia) Adásunkban a tudományfilozófiáról ennél többet is megtudhatnak: Szegedi Péterrel, az ELTE Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszékének munkatársával beszélgettünk.

A műsor innen letölthető

A Lokátort a Civil Rádió tudományos ismeretterjesztő műsorát és a műsorban szereplő kutatást az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram támogatta.


Rádiócsillagászat
• 72515, Kompakt extragalaktikus objektumok vizsgálata rádió-interferométeres technikával, Frey Sándor, Földmérési és Távérzékelési Intézet (Kozmikus Geodéziai Obszervatórium)

„A nagyon hosszú bázisvonalú interferometria (angolul: Very Long Baseline Interferometry, VLBI) egy, az 1960-as évek végén kifejlesztett rádiócsillagászati megfigyelési technika. Lényege, hogy egyidőben, azonos égi rádióforrást több, egymástól távoli rádióteleszkóppal figyelnek meg. A jeleket mágnesszalagokra (újabban mágneslemezekre) rögzítik. Az adathordozókat összegyűjtik, és egy központi helyen, a korrelátorban visszajátsszák. A speciális számítógép segítségével áll elő – utólag – az interferencia. A módszer előnye, hogy a képalkotás szögfelbontását nem az antennák mérete, hanem a köztük levő távolság (az ún. bázisvonal hossza) határozza meg. Ez a Földön akár több ezer kilométer is lehet. A technika asztrofizikai alkalmazása közül a legfontosabb a Tejútrendszerben és a távoli galaxisokban található fényes, kompakt rádióforrások nagy részletességű feltérképezése. A VLBI egyben fontos geodéziai és geofizikai mérési módszer is. Segítségével nagy pontossággal meghatározható a Föld forgása a távoli aktív galaxismagokhoz (kvazárokhoz) rögzített vonatkoztatási rendszerben, vagy a Föld kőzetlemezeinek tektonikus mozgása." (Forrás: http://www.sgo.fomi.hu/)
Hallgassák meg műsorunkat, ami most a Földmérési és Távérzékelési Intézet Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumából jelentkezik, ahol Dr. Frey Sándor csillagásszal beszélgetünk a rádiócsillagászatról, extragalaxisokról, a legújabb technológiákról, kvazárokról, időről és távolságokról, valamint az obszervatórium történetéről.


A műsor innen letölthető 

A Lokátort a Civil Rádió tudományos ismeretterjesztő műsorát és a műsorban szereplő kutatást az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram támogatta.



A török-hódoltság kori Magyarország
• 48361, A török hódoltság művelődéstörténetének kutatása, Sudár Balázs, MTA Történettudományi Intézet

"A misztikusok az igazságot - Istent - nem kívül, a külvilágban, hanem belül, önmagukban keresik. Lemondanak a világi javakról, feladják vágyaikat, akaratukat. Mindannak, ami a világhoz, e hús-vér létezéshez köti az embert, összefoglaló neve a nefesz. A feladat - vagy inkább lehetőség - nem más, mint ennek a nefesznek a megzabolázása: "Aki lelke démonát (nefesz) legyőzi, a hit Bölcs Salamonja lesz." - tartja egy népszerű dervis-ének. E félelmetes lélek-démon azonban nem más, mint a szerepek összessége, maga a színdarab. Az álarcok sokasága - a szerepjátékba való belefeledkezés - fátyolként borul a szemünk elé, s megakadályozza, hogy igazi lényünket megpillanthassuk. Nem látván az igazi szépséget, vakon, eszement bolond módjára bolyongunk a világban. Ezt az állapotot a szúfik egy híres szerelmi történettel példázzák. Medzsnún, mivel Lejla iránti szerelme nem teljesülhetett be, elbujdosott. Pusztai magányában állandóan szerelmese szépségéről ábrándozott, gyönyörű énekeket szerzett róla. A fájdalom azonban olyannyira elvette az eszét, hogy amikor végre valóban találkozott kedvesével, nem ismerte fel őt. E medzsnúni helyzet a bektasi életszemlélet kedvelt parabolája: nem vesszük észre azt, ami nyilvánvaló, olyannyira el vagyunk foglalva a keresésével. Fel kell tehát ocsúdni az öntudatlan álomból, ki kell nyitni a szemünket. Csakhogy ez ésszel nem megy, az isteni létezés világába az elme nem léphet be. "Az elme így szól: Megkeresem a Nap fényét! - s keményen dolgozik." - vélekedik Kajguszuz Abdál. Mit lehet tenni?
Nem találtam gyógyírt bánatomra Egyiptomban
"Menj, keresd Hadzsi Bektas gyülekezetét!"
S ha Molla Hünkárhoz (Mevlána) fordulnék
S dervis lennék, vajon kedvesemet megtalálnám-e?
Vagy talán az utána való bánkódástól meghalok?
- teszi fel a kérdést egy XVII. századi misztikus énekmondó (ásik). A válasz többé-kevésbé egyértelmű: Bármit tesz is, bárkihez fordul - legyen az akár a leghíresebb mester - az nem viszi közelebb a célhoz, az Istenben való feloldódáshoz. De a vágyakozástól talán meghal, persze nem a test, hanem a nefesz, s ekkor feltárul Isten arca, az utazó célhoz ér. Az utat mindenkinek magának kell bejárnia, mégis létezik segítség, a mester (mürsid) és a közösség (dzsem'). Egy óra részegség a bölcsek társaságában többet ér, mint ezer év magányos böjtölés és vezeklés. - írja Kajguszuz Abdál.(Kaygusuz 1983. 50.)” forrás: Ágoston Gábor - Sudár Balázs: Gül baba és a magyarországi bektasi dervisek, Terebess kiadó, Budapest, 2002
A török hódoltság-kori Magyarországról, etnikai berendezkedéséről, történetéről, kultúrájáról mesél a következő 60 percben, a zenészként és históriás énekek szakavatott előadójaként is ismert Sudár Balázs, MTA Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa.

A műsor innen letölthető

A Lokátort a Civil Rádió tudományos ismeretterjesztő műsorát és a műsorban szereplő kutatást az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram támogatta.


Polányi Mihály, az orvos, a kémikus és a filozófus gondolatai a tudományról
• 83589, Emergencia és evolúció Polányi Mihály filozófiájában, Paksi Dániel Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (Filozófia és Tudománytörténet Tanszék)

Polányi Mihály egy olyan kevéssé ismert magyar tudós, aki számtalan pálya- és sorstársának életét, karrierjét egy személyben is reprezentálhatja. Budapesten született. 1891-től 1976-ig tartó életében szolgált orvosként Osztrák–Magyar Monarchia hadseregében az első világháborúban, később elismert tudós volt Berlinben kémikusként, majd az angliai Manchesterben az egyetem társadalomtudományi professzora lett, akkortól már a tudományfilozófia területén is publikált. Életéről, tudományos tevékenységéről, filozófiai állásfoglalásáról és az életművéhez kapcsolódó kutatásokról Paksi Dániellel beszélgettünk, aki a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszékének tudományos munkatársaként Polányi Mihály életművét és filozófiai rendszerét kutatja.

A műsor innen letölthető

A Lokátort a Civil Rádió tudományos ismeretterjesztő műsorát és a műsorban szereplő kutatást az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram támogatta.



A Svábhegyi Csillagvizsgáló
• 62845, Fejezetek a magyarországi csillagászat történetéből, Balázs Lajos György, MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet

Ebben a műsorban az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet Asztrofizikai Obszervatóriuma – rövidebb nevén a Svábhegyi Csillagvizsgáló mutatkozik be, az 1997-től 2009-ig az intézet igazgatói posztját betöltő Balázs Lajos fizikus segítségével.
A nagyszombati egyetem obszervatóriumának alapításáig vezetik vissza az intézet történetét, de a legmeghatározóbb időszaka a 19-20. század fordulója volt, amikor a Főváros anyagi támogatásával és területén, Konkoly Thege Miklós 1899-ben a magyar államra hagyományozott eszközeivel, berendezéseivel, valamint Tass Antal csillagász, dr. Vass József és Klebesberg Kúnó kultuszminiszterek munkájának köszönhetően, 1921 és 1928 között a svábhegyi épületegyüttesben újraéledt és újraindult a magyarországi égi megfigyelés.
Legfőbb kutatási területei a változó (pulzáló) csillagok szerkezetének, a csillagok és bolygórendszerek keletkezésének vizsgálata, exobolygók megfigyelése, valamint debreceni napobszervatóriumában a naptevékenység dokumentálása.

A műsor innen letölthető

A Lokátort a Civil Rádió tudományos ismeretterjesztő műsorát és a műsorban szereplő kutatást az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram támogatta.


Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Elektrotechnikai Múzeuma
• 82121, A magyar elektrotechnikai ipar kialakulására vonatkozó iratanyagok és egykorú források feldolgozása (1878–1914), Antal Ildikó, Magyar Tudománytörténeti Intézet Nonprofit Kft.

Az MMKM Elektrotechnikai Múzeuma az elmúlt években rendszeresen szervezett és tartott interaktív kísérleti bemutatókat diákoknak, gyerekeknek az elektromágnesesség, az áram, a villamosenergia fizikai jelenségeiről, szombatonként pedig bármelyik arra járó látogatónak. A Jedlik-teremben kivitelezett kísérletek, a Bláthy-terem mozgó, működő tárgyai, az első transzformátorok, az első villamosított háztartási eszközök, iparművészeti remekek a közvilágítás történetéből, mind-mind felkeltik a múzeumba érkezők érdeklődését a fizika e tudományága iránt. A Múzeum gyűjteménye révén visszapillanthatunk a 19. század fellendülő iparára, világszerte ismert kutatóira, mérnökeire, ambiciózus vezetőire. Megismerhetjük Jedlik Ányos, Bláthy Ottó Titusz, Bródy Imre, Déri Miksa, Ganz Ábrahám, Kandó Kálmán, Mechwart András és Zipernowsky Károly életét, munkásságát. Az interaktív tárlatvezetések és utazó fizikaórák mellet az intézmény számtalan összejövetelnek is színteréül szolgált. Sok díjátadót és tudományos üléseket is tartottak itt, többek között a CERN fizikatanári továbbképzésében résztvevők találkozóját is. A műsorban Antal Ildikóval, az intézmény igazgatójával beszélgetünk, majd egy tárlatvezetésen veszünk részt Jarosievitz Zoltánnal.

A műsor innen letölthető

A Lokátort a Civil Rádió tudományos ismeretterjesztő műsorát és a műsorban szereplő kutatást az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram támogatta.


A magyar-orosz kapcsolatok kultúrtörténeti aspektusai 1703-1848 között I.-II.
• 46214, Alapkutatások a tudománytörténet és a művelődéstörténet határterületein, V.Molnár László, Magyar Tudománytörténeti Intézet Nonprofit Kft.

A V.Molnár Lászlóval készült interjút két részben adtuk le. Az első részben a Természettudományi Múzeum első igazgatójának, a polihisztor Ernyey József életével és munkásságával foglalkozó kutatásokat, valamint az 1703 és 1849 közötti időszak magyar-orosz kulturális kapcsolatait mutattuk be elsősorban orvostörténeti aspektusból. Hallottunk arról, hogyan vált egy devecseri fiúból II. Katalin cárnő udvari orvosa, miután eltávolították a Leydeni Egyetemről, ahol az orvoslás mellett arabisztikát is tanult, ki volt I. Sándor udvari orvosa, később Gogol tanára, vagy a Moszkvai Egyetem Orvos Karának dékánja. A második részben elhangzó életrajzi beszámolók főként pedagógiatörténeti jelentőségűek, hallunk az első egyetemekről, főiskolákról, dékánokról, rektorokról, arról, hogy hogyan vált egy jakobinus nagyváradi jogászprofesszor II. Miklós cár jogi nevelőjévé, majd igazságügyi államtitkárává, a lengyel Fehér Elefánt és a legmagasabb cári kitüntetés az Alekszandr Nyevszkíj érdemrend birtokosává. Kalandos életútjukat felidézi kutatójuk, V.Molnár László történész, író.


A műsor letölthető innen és innen

A Lokátort a Civil Rádió tudományos ismeretterjesztő műsorát és a műsorban szereplő kutatást az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram támogatta.



A magyar orvostörténet kezdetei és első történetírói
• 77851 Az orvostudomány története Magyarországon 1700–1848., Kapronczay Katalin Magyar Tudománytörténeti Intézet Nonprofit Kft.

Kapronczay Katalin a Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár munkatársa mesél az orvostörténet-írás magyarországi kezdeteiről, a magyar orvosi szaknyelv megalapozásáról és egy évszázados lezáratlan pályázatról, melynek feldolgozásában kutatásaival részt vesz. Ma, amikor a tudomány és a technika fejlettsége már számos megoldást, következtetést lehetővé tesz számunkra, és olyan források és leletek váltak vizsgálhatóvá, amelyek révén ismereteink sokszorosa egy egykori vándordiákénak, érdekes feltenni a kérdést – vajon mit tudhatott ő és az akkori orvosok mesterségük, a gyógyítás eredetéről.

A műsor letölthető innen

A Lokátort a Civil Rádió tudományos ismeretterjesztő műsorát és a műsorban szereplő kutatást az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram támogatta.